|
A családi ház és helyiségei tájolásáról |
A tájolás az épület telken belüli elhelyezését, helyiségeinek és nyílászárói irányának meghatározását jelenti.
A tájolás szoros összefüggésben van az épület természetes környezetével, a nap járásával, a széllel, az időjárással, a terület geodéziai viszonyaival, a tájképpel, kilátással, a telek településképben történő elhelyezkedésével és az építési szabályokkal. A tervezés elején meghozott döntések hatással vannak a ház teljes élettartamára élettani, érzékelési, pszichológiai, energetikai és használhatósági szempontból.
|
|
Mediterrán stílusú családi házak |
|
A mediterrán stílus eredete földrajzilag rendkívül kiterjedt területre vezethető vissza: a portugál partoktól az Égei-tenger szigetéig, Egyiptomtól Líbiáig, Algériától Törökországig. A hideg esős időjárástól mentes környezet, a melegebb tél a házak külsején egyértelműen megmutatkozik. Nehéz kőfalak, fa zsalugáteres kis ablakok védik a bentlakókat a tűző nap és a tengeri szelek hatásaitól. A vízelvezetés, szigetelés másodrendű, az épületek lapostetősek, vagy alacsony hajlásszöggel készültek, a kevés csapadék még korábban, a korszerű vízszigetelési anyagok megjelenése előtt sem jelentett problémát.
A házakon terrakotta lapokat, a környezetben fellelhető természetes rusztikus köveket alkalmazzák, fa használata korlátozott, de fellelhető. A hőszigetelés másodlagos, nagyobb szerepe van a meleg kint, mint bent tartásának. Ezt nem hőszigeteléssel, hanem robosztus kőfalak hőtároló képességével oldják meg. Az árnyékolás fontos, a házak befelé fordulóak, az épületek tájolásánál eltérő szempontok érvényesülnek mint nálunk. A mediterrán térségben az házak jellemzően egy központi udvar köré épülnek, így maga az épület és az udvarban elhelyezkedő egy-két fa nyújt árnyékot a lakóknak.
Az épületeken használt színek egészen változatosak. Legjellemzőbb a természetes építőanyagok alapszíne, a sárgás homokszín; a terrakotta árnyalatok alkalmazása szintén rendkívül elterjedt a régióban, de előszeretettel díszítik erős színekkel házaikat egyes mediterrán népek, azonban sosem túl domináns az élénk szín. Gondoljunk például a görög fehérre festett házakra, élénk, kék zsalugáterekkel, ablakkeretekkel. Itt alapvetően a fehér dominál, de a kék összes felülethez vetítve kismértékű alkalmazása megkapó hangulatot áraszt.
Magyarországon a mediterrán házak divatja a ’90-es évektől kezdve folyamatos. Még ma is a családi ház építtetők jelentős része mediterrán stílusú épületet szeretne, pedig az igazán nagy divathullám néhány évvel ezelőttre tehető. Beszédes a honlapunkon elhelyezett szavazás is, ahol a „Milyen stílusú házat szeretnék?” kérdésre a mediterrán stílus folyamatosan első helyen áll.
Hogy mi az oka a mediterrán stílus népszerűségének egy olyan területen, ahol alapvetően ezek a házak kevésbé illenek bele a történelmileg kialakult településszerkezetbe? Alapvetően egy ilyen háznak vonzó üzenete van. Ha ránézünk egy eredeti mediterrán épületet ábrázoló fényképre a nyaralás, a napsütés, a meleg, esetleg a tenger, vagy a romantika jut eszünkbe. Talán ezeket a kellemes érzéseket szeretnék sokan otthonukba hozni épületeik segítségével.
Hazánkban azonban a mediterránnak mondott épületek megváltoztak eredeti kinézetükhöz képest, és talán ezek a házak származási helyükön idegenül hatnának. Alapvető jegyeiket megtartották ugyan, de a helyszíni környezeti és kulturális adottságok és a divat hatással volt rájuk. Az eredeti környezettől eltérő éghajlati viszonyok külső építészeti megjelenés-formáló hatása a legdominánsabb, például a vízelvezetés, a szigetelés, a korrózió és felületvédelem fontossága, nagyobb napfényigény, ezáltal nagyobb nyílászárók megjelenése, napvédelem, szélvédettség kevésbé fontos szerepe.
A fejlődő építőipari anyagok szintén befolyásolják a megjelenést, például vékonyabb falak a nagy robosztus hőtároló tömegek helyett, a kő csak burkolat és nem tartószerkezeti elem, modern és hagyományos anyagok keverednek az épületeken.
A divat és a helyi beidegződések is alakítják a magyarországi mediterrán épületeket, ilyen például a lapos tetőtől való idegenkedés, erős színek túlzott használata stb.
Ennek ellenére elmondható, hogy számos jó mediterrán épület található környezetünkben, és a tendenciákat figyelemmel kísérve várható, hogy népszerűségük a közeljövőben sem csökken. Visszafogott, túlzásokat kerülő tervezéssel a településszerkezetbe jól beleilleszthetőek, és tulajdonosaikra gyakorolt kedvező emocionális hatásuk sem másodrendű.
 A mediterrán stílus eredete földrajzilag rendkívül kiterjedt területre vezethető vissza: a portugál partoktól az Égei-tenger szigetéig, Egyiptomtól Líbiáig, Algériától Törökországig. A hideg és esős időjárástól mentes környezet, a melegebb tél a házak külsején egyértelműen megmutatkozik. Nehéz kőfalak, fa zsalugáteres kis ablakok védik a bentlakókat a tűző nap és a tengeri szelek hatásaitól. A vízelvezetés, szigetelés másodrendű, az épületek lapostetősek, vagy alacsony hajlásszöggel készültek. A kevés csapadék még korábban, a korszerű vízszigetelési anyagok megjelenése előtt sem jelentett problémát.
|
|
Hogyan fogjunk neki a tervezésnek? |
 |
 |
 |
|
Egy családi ház megtervezése, a tervezési döntések meghozatala meglehetősen nagy feladat, melynek esetleges tévedéseit akár egy életen át nézhetjük. Ezért mindenképp érdemes a tervezgetés elején egy kicsit több időt szentelni igényeink végiggondolására, nekünk tetsző épületek megtekintésére.
|
|
|
Amerikai konyhát szeretnék! Hasznos tudnivalók... |
Amerikai konyha kialakítása nem volt mindig divat, és hazánkban nem is rendelkezik építészeti hagyományokkal, bár a konyha mindig is központi szerepet töltött be a hagyományos parasztházakban.
Felvetődik a kérdés, hogy az elmúlt tíz-tizenöt évben hogyan tudott mégis ekkora karriert befutni…
|
|
Amerikai stílusú családi házak |
|
|
|
|
Amerikai stílusú családi házak
Az amerikai (USA) családi ház építés gyökerei angolszász eredetre vezethetők vissza. Mikor az első telepesek megérkeztek Észak-Amerikába, értelemszerűen magukkal hozták építészeti tradícióikat és természetesen építési technológiájukat is. Az ún. Colonial-korszak építészetét a helyi a természeti viszonyok, a helyszínen fellelhető nyersanyagok befolyásolták, ill. átformálták az európai tradíciókhoz képest. Az angolszász hatás mellett holland, francia, spanyol befolyás is szerepet játszott az ottani építészet kialakulásában. A későbbi időkben is számos új fő irányzat és annak alirányzatai jöttek létre, gondoljunk csak a „viktoriánus” a „federal”, az „arts and crafts” stílusokra vagy a modernizmusra.
Értelemszerűen a régi hagyományokon nyugvó kőépítészet mellett a jelentős nyersanyagforrás miatt a fa is meghatározó építőanyaggá vált nemcsak kiegészítő építészeti elemként, hanem fő tartószerkezetként is. Ez egy lényeges különbség az európai hagyományokkal ellentétben, amely megteremtette az amerikai könnyűszerkezetes családi házépítés alapjait. Itt lényeges kitérni arra, hogy a kivitelezési, építési szokások mennyiben hatottak az épületekre. Az Amerikai Egyesült Államok területén a könnyűszerkezetes építés meglehetős túlsúlyban van a családi ház építés terén az ásványi alapanyagú épületekhez képest. Ez lehetővé teszi a rendkívül gyors építést, összeszerelést, és lehetőséget ad az előregyártás térhódításának is. Egyre jelentősebb ugyanis a családi ház építésben a házgyári technológia előretörése. Itt természetesen nem a hazaihoz hasonló házgyárakra kell gondolni, melyek annak idején ontották a panelépületeket. Az amerikai praktikus gondolkodás, hatékonyságra való törekvés olyan építési módokat hozott létre, mely nálunk meglehetősen idegenül hat. Már eleve a könnyűszerkezetes építéstechnológiával kapcsolatban vannak fenntartásai az embereknek, pedig Amerikában ennél sokkal tovább mentek. Lehetőség van katalógusokból választani épületeket, melyeket házgyárakban állítanak elő üzemi körülmények között. Ezeket a közúti űrszelvénynek megfelelő méretekben („blokkokban”) szállítják, és a dilatációs egységeket a helyszínen pár nap alatt szerelik össze. A blokkokat gyakorlatilag készre gyártva, külső felületkezeléssel, már beépített ablakokkal, üvegezéssel készítik el. A kívülről teljesen kész épületnek kizárólag a belső burkolatai hiányoznak, melyek a szerelvényezés elkészülte után kerülnek a helyére. Egy normál családi ház ezzel a technológiával az alapozás megléte esetén egy-két hét alatt kivitelezhető. Valljuk be azért, hogy ez a mai hazai viszonyoktól nagyon messze van, és nem is feltétlenül cél egy ilyen építéstechnológia megvalósítása, de mindenképp érdemes ismerni ezeket a módszereket is.
Az Európa és Amerika közötti kulturális, építéstechnológiai, anyaghasználatbeli különbségek eredményezték azt, hogy az amerikai építészetben egy európaival közös alapokon nyugvó, de több tekintetben jelentősen eltérő családi ház építés jött létre. Bár az „amerikai családi ház” építészet valóban sok irányzatot foglal magába, jellemzően Európában kissé leegyszerűsítve ezeket az épületeket sokszor „amerikai stílusú” családi házaknak titulálják. Megengedve magunknak ezt a leegyszerűsítést, mi is hasonló csoportosítás alapján rendszerezzük ezeket az épületeket.
Felmerül azonban egy nagyon lényeges kérdés, amit figyelembe kell venni az amerikai stílusú családi házakkal kapcsolatban. A közös gyökerektől eltekintve (mely gyökerek inkább a nyugat-európai építészettel mutatnak rokonságot, nem pedig hazánk építészeti hagyományaival) a jelentős különbségek miatt meglehetősen nehezen építhetők be harmonikusan ezek az épületek a magyarországi településszerkezetbe. Egy az egyben átemelve egy kialakult kisvárosias, falusias utcaképben idegenül hathatnak. Ezeket a házakat jellemzően egy másfajta telekstruktúrára tervezték, belső kialakításuk is az amerikai életstílushoz igazodik, a fellelhető építőanyagok is jellemzően különbözőek.
Ez persze nem azt jelenti, hogy lehetetlen küldetésbe vág az, aki új otthonát egy ilyen épületben képzeli el. Van megoldás ezekre a problémákra, melyet környezethez igazodó tervezéssel át lehet hidalni.
Összefoglalva tehát, ha nem is adoptálható egy az egyben egy „amerikai stílusú” épület a magyarországi viszonyokhoz, megvannak a megfelelő tervezési módszerek arra, hogy a településszerkezetbe beilleszthetőek legyenek, illetve megfeleljenek az itteni igényeknek is, és mindezt úgy tegyék, hogy ne veszítsék el alapvető jellegüket
Az amerikai (USA) családi ház építés gyökerei angolszász eredetre vezethetők vissza. Mikor az első telepesek megérkeztek Észak-Amerikába, értelemszerűen magukkal hozták építészeti tradícióikat és természetesen építési technológiájukat. Az ún. Colonial-korszak építészetét a helyi a természeti viszonyok, a helyszínen fellelhető nyersanyagok alakították, ill. átformálták az európai tradíciókhoz képest. Az angolszász hatás mellett holland, francia, spanyol befolyás is szerepet játszott az ottani építészet kialakulásában. A későbbi időkben is számos új fő irányzat és annak alirányzatai jöttek létre, gondoljunk csak a „viktoriánus” a „federal”, az „arts and crafts” stílusokra vagy a modernizmusra.Az amerikai (USA) családi ház építés gyökerei angolszász eredetre vezethetők vissza. Mikor az első telepesek megérkeztek Észak-Amerikába, értelemszerűen magukkal hozták építészeti tradícióikat és természetesen építési technológiájukat. Az ún. Colonial-korszak építészetét a helyi a természeti viszonyok, a helyszínen fellelhető nyersanyagok alakították, ill. átformálták az európai tradíciókhoz képest. Az angolszász hatás mellett holland, francia, spanyol befolyás is szerepet játszott az ottani építészet kialakulásában. A későbbi időkben is számos új fő irányzat és annak alirányzatai jöttek létre, gondoljunk csak a „viktoriánus” a „federal”, az „arts and crafts” stílusokra vagy a modernizmusra.
 Az amerikai (USA) családi ház építés gyökerei angolszász eredetre vezethetők vissza. Mikor az első telepesek megérkeztek Észak-Amerikába, értelemszerűen magukkal hozták építészeti tradícióikat és természetesen építési technológiájukat. Az ún. Colonial-korszak építészetét a helyi természeti viszonyok, a helyszínen fellelhető nyersanyagok alakították, ill. átformálták az európai tradíciókhoz képest. Az angolszász hatás mellett holland, francia, spanyol befolyás is szerepet játszott az ottani építészet kialakulásában. A későbbi időkben is számos új fő irányzat és annak alirányzatai jöttek létre, gondoljunk csak a „viktoriánus”, a „federal”, az „arts and crafts” stílusokra vagy a modernizmusra.
|
|
